Vízkeresztet, Háromkirályokat, Napkeleti bölcseket szemléltető kép

Népszokások, hagyományok vízkeresztkor

Ebben a cikkben bemutatjuk a vízkereszthez kapcsolódó népszokásokat, hagyományokat. Ezen szokások egy részét ma már nem tartjuk, de akadnak közöttük olyanok is, amelyeket még számos család a mai napig tart. Bár vallásos ünnep révén leginkább csak vallásos személyek tartják magukat ezekhez.

>> Még több információ a vízkeresztről itt <<

Vízszentelés

Kezdjük talán a legfontosabb szokással, hiszen innen ered az ünnep neve is. A vizet keresztelik, szentelik, mert úgy vélik, hogy a szenteltvíznek gyógyító, rontást megelőző szerepe van.

A vízszentelés jelentősége, hogy a vizet kiemeljük hétköznapi használatából külön áldással, melynek eredménye a keresztvíz vagy szenteltvíz.

A pap először a sót áldja meg, ezt követően szentelő imádság közben hozzáadja azt a vízhez. Ennek eredete, hogy egy zarándok elbeszélése szerint a jeruzsálemi püspök Jézus keresztsége helyén megáldotta a vizet és keresztelt. Ez a hagyomány később az egész nyugati egyházban elterjedt

Vízkereszt napján az emberek szenteltvizet vittek haza, mellyel meglocsolták magukat, hogy elkerüljék a betegségeket, a házat, hogy ne csapjon bele a villám és a terméseket, hogy védve legyenek a korokozók ellen.

Karácsonyfa leszedése

A következő szokáshoz valószínűleg többen tartják magukat. Hiszen e szokás szerint a karácsonyfát csak január 6-án, azaz vízkereszt napján kell leöltöztetni. Azért ezen a napon kell leszedni a karácsonyfát, mert ilyenkor ér véget a karácsonyi ünnepkör, mely advent első vasárnapjától vízkeresztig tart.

Karácsonyi asztal elbontása

Erről a hagyományról azt mondhatjuk, hogy abszolút nem maradt meg. A Luca-búza egy részét a kútba dobták, míg egy részét a jószág ételébe keverték, mert úgy vélték, hogy gyógyhatása van.

Házszentelés

A szenteltvíz felhasználásával a papok megszentelik a házakat és a bennük élőket. A régi hagyományok szerint a szentelt házakat és személyeket elkerülik a rossz dolgok, a házba nem csap a villám, a személyeket elkerülik a betegségek. A házszentelést szokás még koleda kifejezéssel is illetni.

Korábban a házszenteléshez hozzátartozott, hogy a megáldott ház bejárati ajtajára felírták az évszámot, a C/G, M és B betűket, keresztekkel elválasztva. A népi értelmezés szerint a három betű a Háromkirályok neveire utalt: Gáspár, Menyhért, Boldizsár. Egyéb értelmezés szerint a három betű a latin áldás kezdőbetűire utal: Christus Mansionem Benedicat („Krisztus áldja meg e házat”).

A felirat jelentősége az volt, hogy azt várták tőle, hogy minden rossz megáll az ajtóban, mert az megvédi a házat minden rossztól.

Bár ez a hagyomány is nagymértékben háttérbe szorult, de a mai napig több vallásos, idős személy várja, hogy a helyi pap házról-házra járva megszentelje a házát. Ehhez általában vele tart pár ifjú tanítvány is.

Háromkirályjárás, csillagozás

A 16. század során alakult ki az esti harangszó után kezdődő háromkirályjárás vagy csillagozás névre keresztelt játék. A játék során bibliai királyokat megszemélyesítő gyerekek vonultak fel, akiknek egy csillag mutatta az utat Betlehembe. A játékhoz minden esetben hozzátartozott a csillagének eléneklése.

Népi jóslatok

Több olyan hagyomány is köthető a vízkereszthez, amely az időjárás vagy az év megjósolásával kapcsolatos.

,,Ha vízkereszt vizet ereszt,
A tél soká ki nem ereszt.”

Ha a korábban leesett hó elkezd olvadni vízkereszt napjára, azaz csöpögni az ereszről, akkor hosszú tél várható.

Ha január 6-án fújt a szél, akkor az szerencsét jelentett a terményekre nézve. Egy újabb hagyomány szerint, az, aki ezen a napon fonott, az sok kolbászra és húsra számíthatott az évben.

Megosztás másokkal